A Smer mintha csak ennek jegyében állította volna össze a csomagját, amely túlnyomórészt az adók (és járulékok) megemeléséből, ill. újak bevezetéséből áll, ami nagy valószínűséggel oda vezet majd, hogy a tátrai tigris végleg feldobja a talpát. Nyugodtan nevezhetjük az intézkedéseket a bizonytalanság csomagjának is, mert a biztonság kormánya jókora bizonytalanságba jutatta az embereket: jövedelmük, munkahelyük, megtakarításaik veszélybe kerültek.

A bizonytalanság csomagjának elfogadása azzal fenyegetne, hogy a Smer:
-    Tönkretenné a második nyugdíjpillért, elvéve azoknak az embereknek a pénzét, akik a saját számláikon felelősséggel spórolnak a jövőbeli nyugdíjaikra.
-    Szétverné az egységes jövedelemadót. Ezzel egyedülálló módon az első ország lennénk a régióban, amely sikeresen bevezette az egységes adót, majd most megszünteti azt.
-    Bevezetné a legmagasabb társasági adót az összes új EU-tagállam között.
-    Megemelné a dolgozók, egyéni vállalkozók és szerződéses munkavállalók már jelenleg is magas adó- és járulékterheit.
-    Új adókat vezetne be, ideértve az egyes ágazatokra szelektíven kivetett többletterheket és bankok különadójának kiszélesítését (a lakossági betétekre).
-    A társadalom legproduktívabb csoportjait fogja büntetni, azokat, akik dolgoznak, fizetik az adókat és járulékokat, munkahelyeket hoznak létre és felelősen spórolnak a bankokban és a nyugdíjalapokban.

A bejelentett intézkedések túlnyomó többsége a bevételi oldalt érinti, vagyis a Smer azon töri a fejét, hogyan tudna még több pénzt kifacsarni az emberekből, miközben a kiadási oldalon nagyon kevés spórolási ötlettel álltak elő. Teszik ezt annak ellenére, hogy minden nemzetközi elemzés arra a következtetésre jutott, hogy azok a konszolidációk voltak eredményesebbek, ahol a hangsúly a kiadások lefaragásán volt, vagyis pontosan az ellenkezőjét csinálták annak, amit a Fico-kormány tervez.
Az adók emelésével Szlovákia veszíteni fog versenyképességéből, elesik az új beruházásoktól, a foglalkoztatottság nem fog növekedni. Ha önök külföldi befektetők lennének, vajon beruháznának egy olyan országban, amely a legmagasabb társasági adót készül kivetni nyereségükre (az új EU-tagállamok között), megemeli az adókat és járulékokat, amit az alkalmazottak után kell fizetni, a legnagyobb effektív adóteherrel sújtja a bankokat az egész Európai Unióban (ami vissza kell, hogy tükröződjön a banki szolgáltatások árában, minőségében és elérhetőségében) és emellett állandó bizonytalanságban lesz, hogy nem vetnek-e ki a cégére mindezeken felül még valamilyen különadót. Komolyan fennáll az a veszély, hogy Szlovákia újra Közép-Európa fekete lyuka lesz, ezúttal befektetési szempontból.

A Smer kormányzásának túlélésére berendezkedő cégek minden bizonnyal áthárítják majd magasabb költségeiket a fogyasztók vállára. A Smer ugyan úgy tesz, mintha csak a vállalatok, bankok és magas jövedelműek terheit növelné, a konszolidációt azonban úgyis jórészt az egyszerű emberek fogják megfizetni. Közvetlenül, magasabb adókat és járulékokat fizetve vagy közvetve, az áruk és szolgáltatások magasabb árában.

Szerintünk a konszolidáció többségének a kiadási oldalon kell lezajlania (ahogy a múltban sikeres példák döntő többségénél). Közben nem teszünk úgy, mintha a hiány csökkentését kizárólag a kiadások lefaragásával könnyű lenne megvalósítani, a bevételi oldalon is el tudunk képzelni lépéseket, de csak azután, hogy kimerítettünk minden spórolási lehetőséget a kiadási oldalon. (További lehetőség van a kiadások lefaragására a szociális juttatások, a lakástámogatási rendszer, a nyugdíjak vagy a közszféra területén.)

Az egységes adót meghagynánk, a jövedelmeket terhelő adókat nem növelnénk. Gazdasági sikereink szimbólumait, amelyek egyben versenyképességünk alapkövei is, mindenképpen védenünk kell. A második nyugdíjpillérhez nem nyúlnánk. A második pillérbe áramló járulékok miatt az első pillérből hiányzó összegeket a múlthoz hasonlóan a privatizációs bevételekből kell pótolni.