Csicsai: Egy méltányos nemzeti támogatási csomag úgy 70 millió körül mozog

Interjú Csicsai Gábor államtitkárral

Kiadós csapadékkal köszöntött be az ősz, segített még a gazdáknak javítani az idei terméshozamokat?

Sajnos a gabonafélék már rég csűrökben voltak, az őszi érésű olajosok, kukorica betakarítása is folyamatban volt. Talán, a melegebb ősz még a tömegtakarmányoknál, mint a lucerna és a fűfélék néhol hozott egy utolsó kaszálást, de az is csak enyhíteni tudta az ezen évi katasztrofális hiányt.

Tervez a minisztérium közvetlenül segíteni a gazdáknak orvosolni a szárazság okozta veszteségeket?

Tény, hogy a nagy aszály okozta nehéz időkben minden euró jól jön. Az agrárium széltében-hosszában érintett, majdhogynem minden gazda igényelhetne valamilyen szinten kompenzációs támogatást. Most kell kinyitni a költségvetés tartalékait, most van az alkalom segíteni, lehetőség pénzforrásokat találni a leginkább sújtott szektorok, régiók segítségére. Hasonlóan, mint tavaly, amikor sikerült az év végen a szőlőtermelők fagykárából adódó termés kiesést 1 millió euróval enyhíteni. A szárazság okozta károk enyhítése kiadós források nélkül nem megy. A kérés csak az, hogy honnan.

Álltalában ilyen esetekben merülnek fel a segélymechanizmusok hiányát célzó kérdések, mint a sokat taglalt rizikós segélycsomag vagy a közvetlenül az állami költségvetésből finanszírozott un. nemzeti támogatási csomag kérdései. A szlovákiai gazdák európai viszonylatban összehasonlíthatatlanul alacsonyabb szintű támogatásban részesülnek. Csehországhoz viszonyítva egy méltányos nemzeti támogatási csomag úgy 70 millió körül mozog, Magyarországról nem is beszélve.

 És mit szól ehhez a pénzügyminiszter ...?

Jó kérdés. Az érdekesség kedvéért, a költségvetésnek évi 70 milliójába kerül az ÁFA kiesése, melyet az egyes kiválasztott élelmiszerekre még vagy 2 évvel ezelőtt szavaztak meg a képviselő kollegák. „Köszönve” főleg az évközi 30 -50% ármozgást mutató alapanyag-, energiaáraknak, érdemileg lehetetlen értékelni és érzékelni az ÁFA csökkentés hatását a pulton.

Az elvesztett, elherdált 70 milliót célszerűen felhasználva, közvetlenül az őstermelésben, reálisan növelhetné a versenyképességet ebből kifolyólag a termelést es a fenntartható foglalkoztatottságot a vidéken. Csakis így juthatnánk el az árak reális, hosszútávú csökkenéséhez.

Tény, hogy a tárcát az egy másik koalíciós párt irányítja, de szerencsére a nemzeti támogatások esetében hasonlóak a nézeteink. Akár a „piros nafta” rendszerének újra bevezetése esetében a veszélyeztetett, fenntartható munkalehetőségeket biztosító ágazatokban, de hasonlóképpen egy nevezzük akár rizikókezelési de inkább biztosítási alap létrehozásában.

Az állandóan avizált kockázati alapról beszélünk?

 Alapvetően igen, de azt hiszem a név, hogy kockázati alap jobban hangzik, mint amennyire realizálható.  Az alapvető kérdés mindig az, hogy ki tölti meg az alapot pénzzel, és kinek szabad – ki fogja meríteni. Általános elvárás, hogy majd az állam folyamatosan felölti a kasszát, és abból majd szükség esetén lehet meríteni.  Sajnos így semmilyen rendszer nem tud gazdaságosan működni. Maga a kockázati alap is egy termék, aminek feltétele, hogy gazdaságilag fenntartható, szilárd, tisztességes hatékony emellett még szolidáris is legyen. Ha jobban belegondolunk, tulajdonképpen egy biztosítási formáról beszélünk. Ennek azonban meg kell felelnie néhány kritériumnak.

Az őstermelők oldaláról kellően magas számú biztosított alany kell hozzá, optimális eseten obligatív- kötelezően minden őstermelő. A biztosítási részről szélesskálájúnak kell lennie, vonatkozva minden éghajlatváltozással kapcsolatos kárra, azokra is, amelyeket a biztosítótarsaságok ma nem biztosítanak - pl. szárazság vagy talajvíz. Az állami támogatás formája pedig a biztosítási költségek esetén minél nagyobb mértékű kofinanszírozása.

Mikor látunk eredményt?

Remélhetőleg már jövőre, a pénzügyminisztertől és a mezőgazdasági miniszter tárgyalási készségétől függ. A költségvetés tárgyalása most van folyamatba.

 

Megosztás: