Csicsai Gábor: Célunk a versenyképes hazai termelő - feldolgozó - értékesítő láncok kialakítása

Mindenképpen dicséretes, hogy szlovákiai körútján Andrej Kiska államfő felhívta a közvélemény illetve a média figyelmét a tejválságra. Hozzá kell azonban tenni azt a tényt is, hogy ez a gond ezúttal is csak a jéghegy csúcsa a gazdák számára. Hasonlóan rossz, ha nem rosszabb helyzet uralkodik az állattenyésztés többi ágazatában is.

 

A vágósertés felvásárlási ára ugyanolyan alacsony szinten mozog, mint a nyerstejé, de a vágómarha,  baromfi, illetve a tojás felvásárlói ára sem kedvezőbb a termelők számára. A hazai vágósertés-fogyasztás nem egész 50 %-át termeljük, és ami még rosszabb alig a felét dolgozzuk fel itthon, ami azt jelenti, hogy a végtermékek mindössze 25%-a származik Szlovákiából. Ezek a gondok nem mai keletűek a gazdák már évek óta küzdenek velük, és minden valamire való szakember számára előrelátható volt, hogy ezzel a hozzáállással hova fog fejlődni az állattenyésztési ágazat.

A teljes igazsághoz viszont az is hozzátartozik, hogy ezeket a súlyos gondokat nem lehet kizárólag az itthoni alacsony mértékű tejfogyasztásra, vagy az uniós tejkvóták eltörlésére fogni. Ugyanúgy nem állja meg a helyét az sem, hogy a szlovákiai gazdák hátrányos helyzetét a látszólag alacsonyabb uniós támogatások okozzák.

Ami a nyerstej alacsony felvásárlási árát illeti, férfiasan be kell ismernünk,  hogy a mezőgazdasági  tárca az uniós Kohéziós Alapokból származó forrásokat sajnos az első pillanattól kezdve nem volt képes megfelelően és eredményesen kihasználni a termelési infrastruktúrák átszervezésére, modernizálására. A sokszor nem célirányosan, hosszú távú koncepciót nélkülözve felhasznált, mondhatni elherdált támogatásokkal nem sikerült sem a termelés – feldolgozás – értékesítés  vonalának költséghatékonyságát növelni, amit egyértelműen bizonyítanak a statisztikai adatok is.

Éppen ezért meggyőződésem, hogy a szlovákiai mezőgazdaság gyors, átgondolt, az alapoktól történő azonnali megreformálására van szükség, és ki merem jelenteni, hogy bizony már az utolsó pillanatban  vagyunk, hogy ezt megtegyük. Hiányzik a piaci versenyképesség, ebből kifolyólag a vidék nem képes sem szociális sem pedig demográfiai feladatait ellátni. Meg kell érteni végre, hogy a Brüsszelből érkező agrártámogatások nem azt a célt szolgálják, hogy egyes befektetői csoportok minél nagyobb éves nyereségre tegyenek szert, nem is a tűzrőlpattant  agrobárók zsebeit hivatottak megtömni, hanem a vidék megmaradása, a vidéki emberek itthoni megélhetésének biztosítása, az egészséges élelmiszerek – elegendő hazai élelmiszer előállítása az elsődleges szempont és mindezt  a természet és a termelés közti egyensúly fenntartásával.                          

Azt, hogy legalább néhány pillanatra az egész társadalom figyelmét sikerült felhívni a tejválságra, fontos figyelmeztetésként lehet értékelni. De mint tudjuk, egy fecske nem csinál nyarat. További intézkedéseknek kell következniük a mezőgazdaság megreformálása érdekében. A kulcsszó a vertikális integráció - vagyis az alaptermelés itthoni feldolgozása és itthoni értékesítése. A vidéki munkalehetőségeket pedig csakis úgy tudjuk növelni, ha a fiatalokat, valamint a kis- és középméretű, családi jellegű gazdaságokat támogatjuk. A támogatásoknak pedig gazdaságilag hosszú távon fenntartható tervezetekre kell irányulniuk. Olyan gazdálkodókat kell segíteniük, akik aktívan együtt tudnak működni, közös befektetésekben gondolkoznak, hozzáadott értékkel bíró helyi termékeket állítanak elő, valamint reális munkahelyeket teremtenek a régióban.

Az elmúlt huszonöt évben sajnos új vásárlói szokások alakultak ki. Az emberek inkább az olcsót veszik, még ha silány is a minősége. Naiv dolog azt gondolni, hogy a szupermarketek hirtelen megváltoztatják a stratégiájukat, és ezentúl egy csapásra  a hazai, jó minőségű termékeket kezdik el forgalmazni. A láncok  könyörtelenül nyereségorientáltak.  Ahhoz, hogy a hazai termékek, termelők piacra juthassanak egyetlen mód van – megfelelő támogatásban részesíteni a vertikális integráció elvén kialakított, termelő - feldolgozó - értékesítő láncokat, főleg ezeknek utolsó,  kulcsfontosságú lépcsőfokát az értékesítést.  Az ilyen jellegű, kizárólag  hazai termékeket forgalmazó láncok létrehozása lehet az effektív  megoldás a hazai termelők számára.

 

Megosztás: