Érsek Árpád állásfoglalása Pered szlovák nevének megváltoztatásával kapcsolatban

Augusztus végén interpellációval fordultam Marek Madarič kulturális miniszterhez, amelyben a minisztérium álláspontja iránt érdekelődtem Pered szlovák nevének, Tešedíkovóról Peredre változtatása ügyében, amelyről a község lakosai 2012.3.10-én helyi népszavazáson döntöttek. A minisztert egyben arra kértem, határozzon meg egy időpontot, amíg a község nevét érintő állásfoglalás megszületik. 2013. szeptember 5-én került nyilvánosságra az az információ, hogy a Belügyminisztérium nevezéktani bizottsága a község szlovák nevének Peredre változtatását nem javasolja. A bizottság két tagja is igazolta ezt a SME napilapnak.
Egy dolog a község nevének megítélése nyelvi szempontból. Megdöbbentő számomra azonban az az érv, amelyre a bizottság hivatkozik az elutasító vélemény megfogalmazásakor. A bizottság szerint ugyanis – állítólag – a történelmi Pered megnevezés túlságosan magyarosan hangzik, és magyar megnevezésnek minősül. A községekről szóló törvény 1a § kimondja, hogy a község és annak részének nevét államnyelven kell feltüntetni, de a törvényben sehol sem találtam olyat, hogy a megnevezésnek szlovákul kell „hangzania“. Nekem személy szerint, mint magyar nemzetiségű szlovák állampolgárnak a Pered név nem tűnik magyar hangzásúnak.
Tekintettel a bizottság „argumentumára“ ebben a konkrét esetben azonban nem szakmai véleményről van szó, ez inkább a tekintélyelvű, totalitárius államra emlékeztet bennünket, amely még a községek nevét is ideológiai alapon vizsgálná. Ez a hozzáállás ugyanis arra utal, hogy minden, ami magyar, az számunkra eleve elfogadhatatlan.
A községekről szóló törvény a továbbiakban azt is megállapítja, hogy a község lakosainak jogában áll a község életének és fejlődésének fontos kérdéseiről helyi népszavazáson dönteni. Ez lehetőséget nyújt a számukra, hogy kifejezzék és érvényesítsék közös akaratukat.
Érthetetlen számomra, hogy a jelenlegi végrehajtó hatalom ennek ellenére nem tartja tiszteletben a népakaratot, ráadásul hogy egy ilyen, az egész társadalom szempontjából és a politika szemszögéből is marginális kérdésben kormányülést hívnak össze, és a kormány döntésétől függ, hogy a polgárok kívánsága és szándéka saját községük nevét illetően megvalósul-e vagy sem.
Ha a kormány úgy dönt, hogy marad a község régi szlovák elnevezése, ez csak arról fog tanúskodni, hogy továbbra is a kommunista hatalomfelfogás érvényesül és világosan megmutatja, hogy a kabinet 14 tagjának + egy bizottság néhány tagjának véleménye többet nyom a latban, mint a 2000-nél is több helyi lakos akarata, akik a népszavazáson a névváltoztatás mellett voksoltak.
Ha tehát a kormány a névváltoztatásról szóló döntés során a nevezéktani bizottság véleményére hagyatkozik, javasolni fogom a községekről szóló törvény módosítását, olyan értelemben, hogy a törvény 1a) § 2 bekezdésének második és harmadik mondatát töröljék a törvényből, mivel abból bohózatot kreált a jelenlegi hatalom. Ezen kívül valóban kíváncsian várom Madarič miniszter válaszát az interpellációmra, amelyet 2013. szeptember 28-ig kellene megkapnom. 
Érsek Árpád

Megosztás: