František Šebej: Oroszország a saját legsötétebb múltjával vállal közösséget

A Híd képviselője, a parlament Külügyi Bizottságának elnöke kijelentette, hogy a krími népszavazás eredményét nem lehet akceptálni. 
A parlament 33. ülésén a képviselők az ukrajnai helyzettel foglalkoztak. František Šebej, a Külügyi Bizottság elnöke ezzel összefüggésben elmondta, hogy Oroszországnak viselkedésének következtében súlyos konfliktus határára sodródtunk, amely az egész világra kiterjedő katasztrófával fenyeget. 
„Ahogy figyeljük a tőlünk keletre zajló eseményeket, az az érzésünk, 1968. augusztus 21-e tért vissza. Teljes erejével tört rám ez az érzés, hiszen azt igazolja, hogy a bennünket több mint húsz évvel ezelőtt lerohanó birodalom visszatért. Már nem Szovjetuniónak hívják, de a lényege ugyanaz”, mondta el ma a parlamentben a Híd képviselője, aki szerint Oroszország a saját legsötétebb múltjával vállal közösséget. 
„ Itt nem csak arról van szó, hogy Putyin Oroszországa visszatér a Szovjetunió himnuszához. Ez csak egy apró jele ennek az egésznek. Itt arról van szó, hogy ez az új Oroszország közösséget vállal a  saját legsötétebb múltjával. A legeslegsötétebbel. Ez az Oroszország, amely jogot formál arra, hogy ott húzza meg a saját határait, ahová az ambíciói elérnek.” – magyarázta álláspontját a parlamentben František Šebej. „Emlékeztetni szeretném Önöket arra, hogy ez ugyanaz az Oroszország, amely hat évvel ezelőtt megtámadta Grúziát, és amely gyakorlatilag annektálta Abházia és Dél-Oszétia területét. Ez ugyanaz az Oroszország, amely már több mint húsz éve ellenőrzi a Dnyeszter menti területeket.“ 
A külügyi bizottság elnöke figyelmeztetett arra, hogy Oroszország folytathatja imperialista szándékait. „Jogosan félhetünk attól, hogy Oroszország területi ambíciói nem állnak meg a Krímnél. Ez nem az a pillanat, amikor megengedhetnénk magunknak, hogy bizonytalanul, félve és óvatoskodva reagáljunk.” – jelentette ki Šebej, aki szerint most az ébredező orosz imperializmussal találjuk szembe magunkat, amely „a sötét nemzeti bolsevizmus egyfajta új verziója“, ahol nincs helye az egyén szabadságának, a szólás- és sajtószabadságnak, vagy éppen a politikai szabadságjogoknak. 
A Híd képviselője beszélt arról is, miért nem lehet érvényes a krími népszavazás az Oroszországhoz történő csatlakozásról: „Az összes ott jelenlévő hírszerző arról beszél jelentéseiben, hogy azokat, akik a Krím Oroszországhoz csatolása ellen voltak, erőszakkal elhallgattatták. Egy olyan népszavazás, amely a fegyverek és tankok árnyékában történik, amelyet egy idegen állam jelzés nélküli katonái felügyelnek, akik úgy mentek oda, mint a banditák, nos, egy ilyen népszavazás egyszerűen nem lehet érvényes. És ami a népszavazás eredményeit illeti, egyszerűen abszurd és elképzelhetetlen, hogy bármely országban az emberek 97 százaléka ugyanabban a pillanatban ugyanazt akarja. Még ha ezek az eredmények azonnal érvényes és igazak is lennének, maga a népszavazás mégsem lehet az, mert nem a szabad döntéshozás körülményei között valósult meg.“

Megosztás: