...még nem késő

Pár nappal ezelőtt látott napvilágot a helyi akciócsoportok számára kiírt pályázat értékelése. Tény, hogy első pillantásra a déli járásokban, a magyarlakta területeken, a kevésbé fejlett régiókban kevésbé eredményesen. Lett is haddelhadd.

Megcsörrentek az emkápés szófegyverek. Szégyen és gyalázat, minő diszkrimináció, kürtölte világgá Farkas Iván, a szlovákiai magyar mezőgazdasági politika fenegyereke. Jómagam úgy gondolom, hogy mielőtt bárki ilyen jellegű féligazságokat, tendenciózus összefüggéseket világgá kürtöl, nem árt, ha először tájékozódik, apró részleteiben is ismeri a problematikát.

       Kezdjük az elején, hiszen nem mindenki szakpolitikus, nem mindenki tudja, mi is az a helyi akciócsoport (HACS). Igazából nem más, mint egy földrajzilag pontosan behatárolt területen létező falvak, városok társulása.  Brüsszel hosszú távon a vidék finanszírozásának decentralizációjára törekszik, csökkentve ezzel a finanszírozás folyamatába "beszervezett" intézmények számát. Ennek a folyamatnak köszönhetően a mezőgazdasági minisztérium is körön kívül került. Hiszen az akciócsoportok értelemszerűen jobban ismerik a helyi lehetőségeket, jobban tudják, mire van szüksége a régiónak, s mindennek birtokában méretre szabott akciótervet tudnak kidolgozni. Helyi szintre átengedve a döntési és a szervezési mechanizmusokat, a működésük még effektívebbé válhat. A minisztériumnak meg csak annyi a feladata, egyben a lehetősége is, hogy a (Mezőgazdasági) Kifizetési Ügynökségen (KU) keresztül formailag ellenőrizze a benyújtott projekteket. Az uniós pénz a kifizetendő támogatásra értendő. A végső cél, a vidék száz százalékos lefedettsége ilyen akciócsoportokkal.

A kormányra lépés után ezt a kiírást félkész állapotban találtuk. A győztes projektek kötelező formai minősége sok esetben megkérdőjelezhető, sőt az uniós kontroll előtt vállalhatatlan volt. Végső létszámuk pedig még messziről sem érte el az említett és kívánt lefedettségi arányt. Ezért születetett az a döntés, hogy a tárca újra meghirdeti a kiírást, és azt rekordtempóban ki is értékeli. A pénzcsomag nagysága nem változott, csak az egyes akciócsoportok által kért összeg megalapozottsága lett reálisabb. Magyarul, az elosztás az akciócsoport területén élő emberek létszáma alapján, mondhatni fejpénzként lett meghatározva úgy, hogy mind az összes bejelentkezett akciócsoportra/akciócsoportnak jusson. Hangsúlyoznám, mert nem elhanyagolható, hogy a KU folyamatosan figyelmeztette a pályázókat, hogy a kiírásban szereplő formai kritériumok pontos és teljes betartása kötelező, mivel az az egyedüli kizáró ok. Ennek ellenére sokan figyelmen kívül hagyták ezt a tényt és kizárólag a “lényegre” összpontosítottak. Nem árt, ha azt is tudatosítjuk, hogy mivel más típusú támogatáselosztásról van szó, szinte biztos az uniós ellenőrzés. Az esetleges bakik az akciócsoportok részéről ebben az esetben közvetlenül a KU kreditjét kérdőjelezik meg, sőt, az egész agráriumba fizetendő támogatások működtetését veszélyeztetik. Ezért, úgy gondolom, nem indokolatlan a kérés vagy megjegyzés, miszerint nem ártana nagyobb figyelemre es fegyelemre biztatni a pályázatírókat. Én most erre kérném őket, Önöket. Meg arra, hogy ha nem jártak sikerrel, fellebbezzenek. Most ugyanis ez a megoldás kínálkozik. Fellebbezni lehet és kell is, a törvényes kereteken belül. Mivel, s ezt újból hangsúlyoznám, a kiírás finanszírozása biztosított, ha a formai követelményeket betartják, egyetlen akciócsoportnak sem kell a vonal alá csúsznia.

Nincs ok a pánikra. Kérem, fellebbezzenek, pótolják a Kifizetési Ügynökség által feltüntetett hiányosságokat, válaszoljanak a formanyomtatványon szereplő kérdésekre. Még nem késő...

Megosztás: