Nagy József: Uniós rendszert a állatcsempészek és a törzskönyv hamisítók ellen

Az Európai Unió csatlakozása a CITES-hez lehetőség a veszélyeztetett fajok koordinált európai védelmére

Nagy József, a Híd európai parlamenti képviselője a decemberi strasbourgi plenáris ülés első napján elhangzott felszólalásában szót emelt a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezményről való vitában az egységes, Európa szerte jól összekötött védelmi és ellenőrző rendszer érdekében. Figyelmeztetett, hogy ne csak egy szimbolikus lépés legyen az EU, mint jogi személy csatlakozása az egyezményhez, mely a világ 176 országát tömöríti, és a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szól. (CITES)
 
"Koordinálni kell a harcot a állatcsempészekkel és a tenyész-eredet hamisítókkal szemben. Annak ellenére, hogy az EU összes tagállama csatlakozott a védett növény-, és állatkereskedelmet meghatározó egyezményhez és hogy az ebből kiinduló előírások tagországi jogkörök, az EU-n belüli szabad árumozgás és a határok és vámok eltörlése egy közös felügyeleti rendszer bevezetését teszi szükségessé. ”- jelentette ki a volt környezetvédelmi miniszter.

Az állatok, növények és a belőlük előállított termékek, ajándéktárgyak nemzetközi kereskedelme évente 300 millió egyedet érint, melynek az éves forgalma eléri a 120 milliárd Eurót és állandóan növekedik. A kereskedelem nagyobbik része illegális és a drog, fegyver és emberkereskedelem mellett a nemzetközi bűnözés egyik fő bevételi forrásává vált. 
 
Sok fajt azért gyűjtenek össze élőhelyeikről, hogy kedvtelésből tartsák őket, másokat értékesnek tartott részeikért ölnek meg, hogy feldolgozás után kerüljenek az üzletekbe. Például a huszadik században az afrikai elefántok száma 10 millióról négyszázezerre csökkent. A kipusztulás szélére sodródott több ezer állat- és növényfaj, mint a csimpánz, a gorilla, a tigris, a hópárduc, sok fajta papagáj, tengeri teknős, orchidea és kaktuszfajta, és az élőhelyek növekvő emberi pusztítása mellett éppen az egész Földet behálózó kereskedelemi rendszer a második legveszélyesebb tényező a biodiverzitás, a fajok fennmaradása szempontjából.

Nagy József, dunaszerdahelyi europarlamenti képviselő hangsúlyozta: “Gyakran azt hihetnénk, hogy csak exotikus fajok védelméről van itt szó, de ide tartozik a hazai parlagi sas, a réti sas, a vidra, a hiúz vagy a tenyésztők által közkedvelt vándorsólyom is. Nagyon sok hazai védett állatfajjal kereskednek helyi illetve nemzetközi bűnbandák és az amúgy is akadálytalan EU-n belüli csempészetet támogatja a nehezen ellenőrizhető tenyészeti törzskönyvhamísítás és ikerpapírok kiállítása.”

Az EP képviselő szerint egységesített EU-s informatikai rendszerrel kell a védett állatok tenyészeteit is evidálni, hogy ne kerülhessenek a vadonban befogott állatok hamis papírokkal kereskedelmi forgalomba.
“Emellett EU-s szinten kiemelt figyelmet kell szentelni az interneten zajló üzleteknek is, hiszen ma éppen ezek jelentik a legnagyobb fenyegetést a veszélyeztetett fajok számára.” – zárta felszólalását a szlovákiai magyar politikus.

Megosztás: