A romák integrációja elsősorban helyi kérdés

Az, hogy a romák Szlovákiában (is) gyakran kell, hogy szembenézzenek a többség előítéleteivel, ismert tény. Kevesebb szó esik azonban arról, hogy a hátrányos helyzetű romák integrációját célzó lépéseink is gyakran ütköznek az előítéletek falába. És ezekből az előítéletekből van bőven: hogy csak szórjuk a pénzt, hogy mindent szétlopnak, hogy nem történik semmi és hogy nem is történt soha semmi pozitív… Az igazság azonban az, hogy minden hiba és kudarc ellenére, a helyzet ennél sokkal jobb. Érdemes közelről is megnézni a dolgot, érdemes a helyi közösségekre is odafigyelni.

A romák integrációja ugyanis helyben történik. Úgy szociológusként, mint kormánybiztosként azt gondolom, hogy igazán csak ott lehet előrelépni, ahol egy jó közeg jön létre. Ahol a polgármester a romákat egyenrangú állampolgároknak tekinti, nem pedig valami másodlagos csoportnak. („Romák és polgárok”, sajnos túl sokszor hallottam már ezt a rossz megkülönböztetést.) Ahol a helyi vezetők, legyen szó a képviselőkről vagy akár vállalkozókról és aktivistákról, nem akadályozzák az integrációs kísérleteket, de lehetőségeik szerint elősegítik azokat. Ahol maga a roma közösség is képes átvenni a kezdeményezést, és ahol részt vesz a település működtetésében, szépítésében. Ahol a helyi munkaadó nem haboz romákat is foglalkoztatni, ahol mindenkit szeretettel várnak a falunapon, ahol mindenki egy boltba jár, és ahol a kocsmában nincs külön asztal az egyik és a másik csoportnak. Ahol senkit nem zavar, ha a szomszéd roma. És ahol a helyi közvélemény nem fordul a romák ellen.

Amennyiben ezt elfogadjuk, úgy nyilvánvalóvá válik két fontos dolog, amellyel az államnak foglalkoznia kell. Az első, hogy aktívan támogassa azokat a településeket, ahol már működik a fentiekhez hasonló összhang. És hogy további településeken próbálja azt létrehozni terepmunka segítségével. A másik feladat pedig (és lehet, hogy ez még fontosabb is), hogy az állam olyan körülményeket hozzon létre, ahol a fenti összhang létre tud jönni. Hogy ne hozzon olyan törvényeket, amelyek megnehezítik a polgármester dolgát a romák kapcsán; hogy megváltoztassa azokat, amelyek már most rosszul működnek; és hogy a törvényhozás során odafigyeljen a lentről érkező kezdeményezésekre. Másképpen megfogalmazva: vissza kell fogni a bürokráciát, stabilan finanszírozni a terepmunkát, támogatni a munkahelyek létrehozását, és elősegíteni a falvak kiépülését.

Fontos az, hogy beszéljünk a projektekről, az ellopott pénzekről és sikertelenségről is. De hogy ez nem elég, azt annak a ténylegesen több száz településnek a története mutatja, amelyek soha nem kerülnek be a médiába. Azért nem, mert ott az együttélés jól működik. Fontos, hogy európai pénzeket tegyünk a romák integrációjába, de végső soron az erőfeszítéseink sikeressége nem elsősorban ezen fog múlni, hanem sokkal inkább azon, hogy a településeinken ki tudjuk-e alakítani az együttműködés légkörét jobb törvényekkel, a kommunikáció elősegítésével, terepmunkával. Hogy tudunk-e segíteni azokon a településeken, ahol a különböző bőrszínű és nemzetiségű polgárok hajlandóak együtt dolgozni a közösség közös sikeréért.

Megosztás: