Pataky: hosszú távon együtt kell működnünk az MKP-val

Pataky Károly a Híd Kassa megyei elnökjelöltje, a Smer jelöltjét, Richard Rašit nem tartja szavahihetőnek.

Országos szinten viszonylag ismeretlen politikus. Hogy jutott el odáig, hogy Királyhelmec polgármestere, most pedig megyefőnökjelölt legyen?
Ez a történet régen kezdődött. Néhány éve egy barátom – egyébként ügyes kultúraszervező – kért fel közgazdászként, hogy segítsek neki Királyhelmecen a kulturális osztály vezetésében. A közös munka során aztán arra jöttünk rá, hogy képesek lennénk többet is tenni a városért, mint az addigi vezetőség tett. Fesztiválokat szerveztünk, és próbáltunk javítani a fiatalok helyzetén, de mindig szinte abszurd akadályokba ütköztünk. Egyebek mellett ezért is döntöttem úgy, hogy képviselőjelöltként elindulok a királyhelmeci önkormányzati választásokon. Be is jutottam a testületbe, ám egymagam nem sokat tudtam tenni. Ezután megmérettettem magam polgármesterként, akkor még sikertelenül. Közben rengeteg tapasztalatot szereztem, hiszen voltam a város főellenőre, és a járási hivatalt is vezettem majdnem két évig, később pedig Kassa megyénél voltam ellenőr. Másodszorra pedig már Királyhelmecen is sikerült megnyerni a polgámester-választást. Királyhelmecre kilenc évig nem jöttek támogatások, három évig nem szedtek ingatlanadót sem – ezt az emberek is megelégelték, és új önkormányzatot választottak. Három éve talán kicsit túl is nyertük magunkat. A Híd alapító tagja vagyok, már az induláskor úgy éreztem, osztom azokat a nézeteket, melyeket képviselnek. Így kerültem közelebb a regionális politikához, és egyben az országoshoz is.  
 
Ám országos szinten továbbra sem húzónév, a megyei választásokon azonban indul olyan nehézsúlyú politikus is, mint Richard Raši. 
Országos szinten talán valóban viszonylag ismeretlen vagyok, de Kassa megyében, főleg a Tőketerebesi és Nagymihályi járásban ismernek az emberek. Végigjártam az összes lépcsőfokot, helyi képviselőtől kezdve a főellenőrségen át a járási elöljáróságig. Látom, hogyan működik a rendszer, és bár sokszor nem értek egyet vele, látom, mik a keretei, és megtanultam mozogni köztük. Rájöttem, hogy meg kell próbálnunk változtatni. Királyhelmec pénzügyei – lekopogom – már egész jól állnak, s mindeközben három év alatt több mint 17 millió eurónyi befektetés jön a városunkba. Királyhelmec viszont egy bizonyos határon túl nem tud fejlődni, ha az egész régió nem fejlődik. A mi térségünknek, a Bodrogköznek a problémáihoz hasonló gondok sújtják az Ung-vidéket, a Rozsnyói járást, az egész déli, határ menti részt. Muszáj az egész régiót fejleszteni, ha megélhetést, megmaradást akarunk biztosítani az itt élőknek. 
 
Országos probléma, hogy a magyar politikai képviselet nem tud megegyezni az együttműködésben. Önök sem tudtak Kassa megyében, az MKP Richard Raši mögé állt be, holott egyeztettek, és benne volt a levegőben az egyezség. Miért alakult ez végül mégis így?
Három egyeztetésen vettem részt a nyár folyamán, melyeken az MKP az alapszabályra hivatkozott, ami kicsit rugalmatlan: náluk a járási közgyűlés javasolja a jelölteket és az elnökjelöltet is. Ők ezeket a közgyűléseket már májusban megtartották, így ahhoz, hogy koalíciót köthessünk, az kellett volna, hogy újra összehívják az összes járási konferenciát. Már a kezdetektől voltak arra mutató jelek, hogy Rašit kívánják támogatni, hiszen együtt jelentek meg több rendezvényen is. Ők azt állították, nincsenek elkötelezve senki iránt, és haladékot kértek. Végül nem egyeztünk meg: azt mondták, a személyem ellen nincs kifogás, ám egyik járási konferencia sem javasolt engem. Ekkor már sok induló bejelentette, hogy megméretteti magát a megyefőnöki posztért, és mi is rákényszerültünk, hogy lépjünk, a kampány ugyanis már javában zajlott. Később, mikor az MKP bejelentette, beállnak Raši mögé, megkérdeztem, Raši urat melyik járási konferenciájuk jelölte? Kiderült, hogy egyik sem. Hosszú távon viszont ha el akarunk érni valamilyen eredményt, muszáj lesz együttműködnünk az MKP-val és más pártokkal is. 
 
A Híd ugyanakkor országos szinten együtt kormányoz a Smerrel, sőt, többször felmerült, a Kassa megyei Híd viszonylag szoros kapcsolatban áll a kormánypárt keleti szárnyával. Miért utasították el végül Rašit, és miért önt indították ellene?
Több hónapig beszélgettünk a jelölésemről, számomra sem volt természetes dolog, hogy megmérettessem magam, hiszen tudom, ez mennyi munkával és fáradsággal jár. Nem beszélve arról, hogy egy ilyen kampányt óhatatlanul megsínyli a család is, az ember ilyenkor jóval kevesebb időt tölthet a szeretteivel, mint amennyit igényelne. Úgy vélem, mellettem az elmúlt 17 év munkája szólt. Az, amit Királyhelmecen tettünk, nem csak a párt támogatásának köszönhető, hanem a szlovák pártokkal való együttműködésnek, a magyarországi kapcsolatoknak is. Azt hiszem, a választók egy olyan embert ismertek meg bennem, aki tartja a szavát.
 
De miért volt elfogadhatatlan Raši?
Egyszer már próbáltunk vele koalíciós megegyezést kötni Kassán, a Híd támogatta őt, mint Kassa város főpolgármesterét. Sajnos azt tapasztaltuk, hogy nem szavahihető ember, nem tartotta be, amiben megegyeztünk, pedig ezek nagyon egyszerű egyezségek voltak. Nem beszélve arról, hogy úgy tudom, a saját pártján belül sincsenek meggyőződve arról, hogy Raši jó jelölt lenne. Benyomásom szerint Rašit nem Kassa akarta jelöltnek, őt Pozsony erőltette. 
 
Raši vezeti a közvélemény-kutatásokat, Rastislav Trnka tűnik a fő kihívójának.  Ebben a konkurenciában hogy látja a saját esélyeit?
Ha nem látnánk esélyt a győzelemre, bele sem vágtunk volna az egészbe.  Rašit, ahogy mondtam, inkább Pozsony támogatja, és bár az MKP is mögé állt be, úgy érzem, ez is inkább a vezetés döntése volt. A falvakban és városokban érzem a támogatást az MKP irányából is, ez az emberek megnyilvánulásaiból egyértelműen kiderül. A mostani egy történelmi lehetőség, mert öt év múlva szinte esélyünk sem lesz arra, hogy jó eredményt érjünk el – a megyei választást akkor együtt tartják a helyhatósági választásokkal, és jóval magasabb lesz a részvételi arány. Ekkor már hiába áll össze a magyarság egy jelölt mögött, a számarányukból adódóan a szlovák választók a sajátjukat fogják megválasztani. Most egykörös a választás, rekordszámú jelölt indul, és a Smeren belül is nagy a széthúzás. Ezért látok esélyt a győzelemre akkor, ha a magyarok bíznak magukban, és a szlovákok is belátják, egy magyar nemzetiségű jelölt is hasznára lehet a megyének.
 
Hogy látja Zdenko Trebuľa leköszönő megyefőnök elmúlt négy évét? 
Látok egy kis fejlődést a négy évvel ezelőtti állapotokhoz képest. Voltak olyan lépések, melyek az általam is elképzelt kitörési pontra, a vidéki turizmusra építenek, nagyobb hangsúlyt fektetnek rá. Van előrelépés a középiskoláknál is, hisz térségünkben is elindult a duális képzési rendszer, és az intézmények felszereltsége is javult. Mindez azonban még gyerekcipőben jár. Jó viszonyt ápolok Zdenko Trebuľával, és elismerem a munkásságát, de azért az elmúlt négy évre nagyon rányomta a bélyegét, hogy tudható volt, ő már nyugdíjba készül. 
 
Ön mihez kezdene a megyével? Mi lenne az első lépése, ha megnyerné a választást?
Ugyanaz, amit Királyhelmecen tettünk: körültekintő és gyors helyzetelemzést készítenék, ugyanis a tapasztalatunk az, hogy a számok, a mutatók, melyeket kifelé prezentálnak, eléggé eltérnek a valós helyzettől. Minél előbb fel kell mérni a megyei hivatal struktúráját, és azokkal kell együtt dolgozni, akik még éreznek magukban elég erőt és kreativitást. Azoktól pedig el kell búcsúzni, akik csak létszámban gyarapítják a megyei struktúrákat. Sajnos, az elmúlt években mindenféle egyezségek miatt, viszonylag sok felesleges embert alkalmaztak a megyei szerveknél. Kicsit örülök is, hogy a választásokon egyedül indulunk, ilyen egyezségek a mi kezünket nem kötik meg. 
 
Hogy látja a magyarság helyzetét a megyében? Hol vannak a magyarok kitörési pontjai?
Nagyon változó a magyarság helyzete a megyében, vannak helyek, ahol a viszonyok láttán magam is meglepődök. Az egyik legerősebb magyar régiónk épp a Bodrogköz, picit azonban csalódtam a Rozsnyói járásban – hiszen rengeteg magyar él itt, s mégis mintha ódzkodnának a bátor kiállástól, mintha mindenáron alkalmazkodni akarnának a többséghez. Az emberek a vendéglőkben, rendezvényeken inkább szlovákul szólalnak meg. Erősíteni kell bennük, hogy jó itt magyarként élni – hiszen nagyon sokan nem is vallják be, hogy magyarok. A statisztika szerint 9,6 százalékos magyar kisebbség él a megyében, a mi becsléseink szerint legalább 15 százaléknyi. Éreztetni kell az itteni magyarokkal is, hogy nyelvük, kultúrájuk más népekéivel azonos értékű.  
 
Ebbe hogyan szólhat bele a megye?
Például úgy, hogy személyemben magyar ember áll az élén, és a magyar szavazatoknak is köszönhetően erős képviselete van a magyarságnak. Nagyon fontos, hogy a megyei önkormányzatban elegen legyünk, legalább annyian, mint 2001-ben, mikor 18 magyarajkú képviselő volt a testületben. Akár már ez nagy hatással lehet az emberek közérzetére. 
 
Ez ismét összefogást feltételezne a két párt között, ezt mégsem sikerült összehozni.
Ebbe sajnos én nem tudtam beleszólni, ez már kicsit "magasabb" politika, ahol úgy tűnik, túlteng az önérdek. Amíg azonban az önérdek magasabb szinten van, mint a közösség érdeke, és azok az emberek, akik önös érdekek mentén cselekednek, vezető pozícióban vannak, addig bárkinek, bármilyen ügy kapcsán nehéz lesz koalíciót kötnie. 

Forrás: Új Szó

Megosztás: